Ugrás a fő tartalomra
Change page

Web2 vs Web3

Utolsó módosítás: @robertdosa(opens in a new tab), 2023. augusztus 15.

A web2 arra az internetre utal, melyet ma legtöbbünk ismer. Egy internet, melyet olyan cégek dominálnak, melyek szolgáltatásokat nyújtanak a személyes adataidért cserébe. A web3 az Ethereum kontextusában decentralizált alkalmazásokra utal, melyek a blokkláncon futnak. Ezek olyan alkalmazások, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki részt vegyen anélkül, hogy monetizálná a személyes adatait.

Egy sokkal inkább kezdőknek szóló áttekintést szeretne? Tekintse meg a bevezetés a web3-ba oldalt.

Web3 előnyök

Sok web3-fejlesztő választotta a dappok fejlesztését az Ethereum örökletes decentralizációja miatt:

  • A hálózaton mindenkinek hozzáférése van, hogy használja a szolgáltatást - máshogy megfogalmazva, nincs engedélyhez kötve.
  • Senki sem blokkolhatja és nem tagadhatja meg a szolgáltatáshoz való hozzáférést.
  • A fizetések be vannak építve a natív tokennel, Etherrel (ETH).
  • Az Ethereum Turing-kompatibilis, vagyis lényegében bármi leprogramozható a számára.

Gyakorlati összehasonlítás

Web2Web3
A Twitter bármely felhasználót vagy tweetet cenzúrázhatjaA web3 tweetek cenzúrázhatatlanok, mivel az irányítás decentralizált
A fizetési szolgáltatás úgy dönthet, hogy bizonyos munkákért nem engedélyezi a kifizetéseketA web3 fizetési alkalmazások nem igényelnek személyes adatot és nem tudnak fizetéseket megakadályozni
A maszek gazdaságot kiszolgáló alkalmazások leállhatnak és ez hatással lehet a dolgozó bevételéreA web3 szerverek nem állhatnak le – az Ethereumot használják backendként, mely egy több ezer számítógépből álló decentralizált hálózat

Ez nem jeleni azt, hogy minden szolgáltatást dappá kell alakítani. Ezek a példák a web2 és a web3 szolgáltatások közötti fő különbségeket hivatottak bemutatni.

Web3 korlátok

A web3-at jelenleg több dolog is korlátozza:

  • Méretezhetőség – a tranzakciók lassabbak a web3-on, mivel decentralizált. Az olyan státuszváltozásokat, mint amilyen a fizetés is, egy csomópontnak kell feldolgoznia és közvetíteni azt a hálózaton keresztül.
  • UX – a web3 alkalmazásokkal történő interakció extra lépéseket, szoftvert és oktatást igényelhet. Ez akadályozza az elterjedését.
  • Elérhetőség – a modern webböngészők nem elég integráltak ahhoz, hogy a web3-at a legtöbb felhasználó elérhesse.
  • Költség – a legtöbb sikeres dapp csak a kódjának csak egy kis hányadát teszi fel a blokkláncra, mivel ez elég költséges.

Centralizáció versus decentralizáció

Az alábbi táblázatban felsoroljuk a centralizált és decentralizált digitális hálózatok néhány széleskörű előnyét és hátrányát.

Centralizált hálózatokDecentralizált hálózatok
Alacsony hálózati átmérő (minden résztvevő egy központi fennhatósághoz kapcsolódik); az információ gyorsan terjed, mivel a terjesztést egy központi fennhatóság kezeli nagy mennyiségű számítási kapacitással.Hálózat legtávolabbi résztvevői között jelentősen több élnyi távolság is előfordulhat. Az információ közvetítése a hálózat egyik sarkából a másikba sok idő vehet igénybe.
Általában nagyobb teljesítmény (nagyobb átvitel, kevesebb a teljes kiadott számítási kapacitás) és könnyebb implementálni.Általában alacsonyabb teljesítmény (kisebb átvitel, több a teljes kiadott számítási kapacitás) és bonyolultabb implementálni.
Az egymásnak ellentmondó adatok előfordulásakor a megoldás tiszta és egyszerű: az igazság végső forrása a központi fennhatóság.Egy protokoll (gyakran bonyolult) szükséges, hogy a nézeteltéréseket feloldja, ha a peerek egymásnak ellentmondanak az adat állapotáról, melyekről a résztvevőknek szinkronban kéne lenniük.
Egyetlen meghibásodási pont: a rosszindulatú szereplők képesek megállítani a hálózatot a központi hatóság megtámadásával.Nincs egyetlen meghibásodási pont: a hálózat akkor is működhet, ha a résztvevők nagy részét megtámadják/megszűntetik.
A hálózati résztvevők közötti koordináció sokkal könnyebb, és azt egy központi hatóság kezeli. A központi hatóság arra kényszerítheti a hálózati résztvevőket, hogy frissítéseket, protokollfrissítéseket stb. fogadjanak el nagyon kis súrlódással.A koordináció gyakran nehéz, mivel egyetlen résztvevőnek sincs végső szava a hálózati szintű döntésekben, a protokollfrissítésekben stb. A legrosszabb esetben a hálózat hajlamos a szétesésre, ha nézeteltérések vannak a protokoll változásaival kapcsolatban.
A központi hatóság cenzúrázhatja az adatokat, potenciálisan elvágva a hálózat egyes részeit a hálózat többi részével való interakciótól.A cenzúra sokkal nehezebb, mivel az információ sokféleképpen terjedhet a hálózaton keresztül.
A hálózatban való részvételt a központi hatóság ellenőrzi.Bárki részt vehet a hálózatban; nincsenek "kapuőrök." Ideális esetben a részvétel költsége nagyon alacsony.

Azt meg kell jegyezni, hogy ezek a minták nem biztos, hogy minden hálózatra igazak. Továbbá a valóságban egy hálózat centralizáltsága/decentralizáltsága skálán mérhető; nincsen teljesen centralizált vagy teljesen decentralizált hálózat.

További olvasnivaló

Hasznosnak találta a cikket?