Web2 vs Web3
A web2 arra az internetre utal, melyet ma legtöbbünk ismer. Egy internet, melyet olyan cégek dominálnak, melyek szolgáltatásokat nyújtanak a személyes adataidért cserébe. A web3 az Ethereum kontextusában decentralizált alkalmazásokra utal, melyek a blokkláncon futnak. Ezek olyan alkalmazások, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki részt vegyen anélkül, hogy monetizálná a személyes adatait.
Egy sokkal inkább kezdőknek szóló áttekintést szeretne? Tekintse meg a bevezetés a web3-ba oldalt.
Web3 előnyök
Sok web3-fejlesztő választotta a dappok fejlesztését az Ethereum örökletes decentralizációja miatt:
- A hálózaton mindenkinek hozzáférése van, hogy használja a szolgáltatást - máshogy megfogalmazva, nincs engedélyhez kötve.
- Senki sem blokkolhatja és nem tagadhatja meg a szolgáltatáshoz való hozzáférést.
- A fizetések be vannak építve a natív tokennel, Etherrel (ETH).
- Az Ethereum Turing-kompatibilis, vagyis lényegében bármi leprogramozható a számára.
Gyakorlati összehasonlítás
| Web2 | Web3 |
|---|---|
| A Twitter bármely felhasználót vagy tweetet cenzúrázhatja | A web3 tweetek cenzúrázhatatlanok, mivel az irányítás decentralizált |
| A fizetési szolgáltatás úgy dönthet, hogy bizonyos munkákért nem engedélyezi a kifizetéseket | A web3 fizetési alkalmazások nem igényelnek személyes adatot és nem tudnak fizetéseket megakadályozni |
| A maszek gazdaságot kiszolgáló alkalmazások leállhatnak és ez hatással lehet a dolgozó bevételére | A web3 szerverek nem állhatnak le – az Ethereumot használják backendként, mely egy több ezer számítógépből álló decentralizált hálózat |
Ez nem jeleni azt, hogy minden szolgáltatást dappá kell alakítani. Ezek a példák a web2 és a web3 szolgáltatások közötti fő különbségeket hivatottak bemutatni.
Web3 korlátok
A web3-at jelenleg több dolog is korlátozza:
- Méretezhetőség – a tranzakciók lassabbak a web3-on, mivel decentralizált. Az olyan státuszváltozásokat, mint amilyen a fizetés is, egy csomópontnak kell feldolgoznia és közvetíteni azt a hálózaton keresztül.
- UX – a web3 alkalmazásokkal történő interakció extra lépéseket, szoftvert és oktatást igényelhet. Ez akadályozza az elterjedését.
- Elérhetőség – a modern webböngészők nem elég integráltak ahhoz, hogy a web3-at a legtöbb felhasználó elérhesse.
- Költség – a legtöbb sikeres dapp csak a kódjának csak egy kis hányadát teszi fel a blokkláncra, mivel ez elég költséges.
Centralizáció versus decentralizáció
Az alábbi táblázatban felsoroljuk a centralizált és decentralizált digitális hálózatok néhány széleskörű előnyét és hátrányát.
| Centralizált hálózatok | Decentralizált hálózatok |
|---|---|
| Alacsony hálózati átmérő (minden résztvevő egy központi fennhatósághoz kapcsolódik); az információ gyorsan terjed, mivel a terjesztést egy központi fennhatóság kezeli nagy mennyiségű számítási kapacitással. | Hálózat legtávolabbi résztvevői között jelentősen több élnyi távolság is előfordulhat. Az információ közvetítése a hálózat egyik sarkából a másikba sok idő vehet igénybe. |
| Általában nagyobb teljesítmény (nagyobb átvitel, kevesebb a teljes kiadott számítási kapacitás) és könnyebb implementálni. | Általában alacsonyabb teljesítmény (kisebb átvitel, több a teljes kiadott számítási kapacitás) és bonyolultabb implementálni. |
| Az egymásnak ellentmondó adatok előfordulásakor a megoldás tiszta és egyszerű: az igazság végső forrása a központi fennhatóság. | Egy protokoll (gyakran bonyolult) szükséges, hogy a nézeteltéréseket feloldja, ha a peerek egymásnak ellentmondanak az adat állapotáról, melyekről a résztvevőknek szinkronban kéne lenniük. |
| Egyetlen meghibásodási pont: a rosszindulatú szereplők képesek megállítani a hálózatot a központi hatóság megtámadásával. | Nincs egyetlen meghibásodási pont: a hálózat akkor is működhet, ha a résztvevők nagy részét megtámadják/megszűntetik. |
| A hálózati résztvevők közötti koordináció sokkal könnyebb, és azt egy központi hatóság kezeli. A központi hatóság arra kényszerítheti a hálózati résztvevőket, hogy frissítéseket, protokollfrissítéseket stb. fogadjanak el nagyon kis súrlódással. | A koordináció gyakran nehéz, mivel egyetlen résztvevőnek sincs végső szava a hálózati szintű döntésekben, a protokollfrissítésekben stb. A legrosszabb esetben a hálózat hajlamos a szétesésre, ha nézeteltérések vannak a protokoll változásaival kapcsolatban. |
| A központi hatóság cenzúrázhatja az adatokat, potenciálisan elvágva a hálózat egyes részeit a hálózat többi részével való interakciótól. | A cenzúra sokkal nehezebb, mivel az információ sokféleképpen terjedhet a hálózaton keresztül. |
| A hálózatban való részvételt a központi hatóság ellenőrzi. | Bárki részt vehet a hálózatban; nincsenek "kapuőrök." Ideális esetben a részvétel költsége nagyon alacsony. |
Azt meg kell jegyezni, hogy ezek a minták nem biztos, hogy minden hálózatra igazak. Továbbá a valóságban egy hálózat centralizáltsága/decentralizáltsága skálán mérhető; nincsen teljesen centralizált vagy teljesen decentralizált hálózat.
További olvasnivaló
- Mi az a web3? – ethereum.org
- A web 3.0 alkalmazások architektúrája(opens in a new tab) – Preethi Kasireddy
- A decentralizáció jelentése(opens in a new tab) Feb 6, 2017 - Vitalik Buterin
- Why Decentralization Matters(opens in a new tab) Feb 18, 2018 - Chris Dixon
- Mi az a web 3.0 és miért fontos?(opens in a new tab) 2019. december 31. – Max Mersch and Richard Muirhead
- Miért van szükség a web 3.0-ra?(opens in a new tab) 2018. szeptember 12. – Gavin Wood