Nem központosított kutatás (DeSci)

Mi az a decentralizált tudomány (DeSci)?

A decentralizált tudomány (DeSci) egy olyan mozgalom, melynek célja a nyilvános infrastruktúra létrehozása a tudományos eredmények korrekt és egyenlő finanszírozása, létrehozása, véleményezése, hitelesítése, tárolása és terjesztése érdekében a -technológiára alapozva.

A DeSci egy olyan ökoszisztémát akar megalkotni, ahol a tudósok ösztönözve vannak a kutatásaik nyilvános megosztására, munkájukért javadalmazásban részesülnek, miközben megengedik, hogy bárki könnyedén elérje és hozzájáruljon a kutatásukhoz. A DeSci azt az elképzelést váltja valósággá, hogy a tudományos ismeretek mindenkinek elérhetők, a tudományos kutatások pedig transzparensek legyenek. A DeSci egy decentralizáltabb és jobban elosztott tudományos kutatási modellt hoz létre, mely ellenállóbb a cenzúrával és a központi hatóságok irányításával szemben. A DeSci reményeink szerint egy olyan környezetet teremt, ahol az új és szokatlan elképzelések virágozni fognak azáltal, hogy a finanszírozáshoz, a tudományos eszközökhöz és a kommunikációs csatornákhoz való hozzáférést decentralizáljuk.

A decentralizált tudomány sokrétűbb finanszírozási forrásokat (a kezdve, a kvadratikus adományozáson(opens in a new tab) keresztül a közösség általi finanszírozásig és még tovább), sokkal elérhetőbb adatokat és módszereket tesz lehetővé, miközben ösztönzi a reprodukálhatóságot is.

Juan Benet – A DeSci mozgalom

Hogyan fejleszti a DeSci a tudományt

Következzen egy hozzávetőleges felsorolás a tudomány területén tapasztalt fő problémákról, és arról, hogy a decentralizált tudomány hogyan segíthet ezeken

Decentralizált tudomány	Hagyományos tudomány
A finanszírozási alapok elosztását a nyilvánosság határozza meg olyan módszerek alapján, mint a kvadratikus adományozás vagy a DAO-k.	Kicsi, zárt, központosított csoportok irányítják a finanszírozási források elosztását.
A tudósok dinamikus csapatokat alkotnak társaikkal, akik a világ bármelyik pontján lehetnek.	A finanszírozási alapok és a helyi intézmények behatárolják a kollaborációt.
A finanszírozási döntések online történnek és transzparensek. Új finanszírozási mechanizmusokat térképeznek fel.	A finanszírozási döntéseket hosszú átfutási idővel hozzák meg és korlátolt transzparencia jellemzi azokat. Kevés finanszírozási mechanizmus létezik.
A megosztott laboratóriumi szolgáltatások könnyebbek és átláthatóbbak a -technológia révén.	A megosztott laboratóriumi erőforrások gyakran lassúak és kevéssé átláthatók.
A publikálás új modelljei alakíthatók ki, amelyek a web3-alapokat használják a bizalom, átláthatóság és univerzális hozzáférés biztosítására.	Ön a meglévő publikációs utakat használja, melyekről gyakran mondják, hogy nem hatékonyak, elfogultak és kizsákmányolók.
Tokeneket és reputációt lehet szerezni a tudományos eredmények szakértői értékeléséért.	A szakértői értékelést nem fizetik meg, csak a profitorientált kiadók javát szolgálja.
A tudós birtokolja a szellemi tulajdont (IP), melyet ő hoz létre és transzparens feltételek szerint osztja meg azt.	Az intézmény birtokolja a szellemi tulajdont, amit a tudós létrehoz. Az ahhoz való hozzáférés nem egyértelmű.
A kutatás teljes egészét megosztják, beleértve a sikertelen erőfeszítések adatait is, mivel minden lépés a blokkláncon található.	A publikációk részrehajlók, mivel a kutatók nagyobb valószínűséggel osztják meg a sikeres eredményeket hozó kísérleteket.

Az Ethereum és a DeSci

A decentralizált tudományt kiszolgáló rendszer robosztus biztonságot, minimális pénzügyi és tranzakciós költséget, és az alkalmazásfejlesztést támogató gazdag ökoszisztémát igényel. Az Ethereum mindent megad ahhoz, hogy kialakuljon a decentralizált tudomány technológiája.

A DeSci alkalmazási területei

A DeSci egy olyan tudományos eszköztárat épít, amely be tudja vezetni a tradicionális akadémikus világát a digitális világba. Következzen néhány alkalmazási terület, amit a web3 ajánl a tudományos közösségnek.

Publikálás

A tudományos publikálás közismerten problémás, mivel olyan kiadókon alapszik, amelyek a tudósok, szakértők és szerkesztők nem megfizetett munkájára építenek, hogy megszülessen a kézirat, utána pedig elképesztő kiadási díjakat számolnak fel érte. A nyilvánosság, aki általában közvetett módon fizet ezért a munkáért és a kiadási költségeiért az adózáson keresztül, sokszor nem éri el ugyanezt a munkát, csak ha a kiadónak újra fizet érte. Az egyéni tudományos munkák megjelentetésének teljes költsége sokszor öt számjegyű összeg (USD-ben kifejezve), amely aláássa a tudományos ismeret alapvető eszméjét, mint , miközben hatalmas profitot generál a kiadók kis csoportjának.

Ingyenes és nyílt hozzáférésű platformok állnak rendelkezésre pre-print szerverek (online könyvtárak) formájában, mint amilyen az ArXiv is(opens in a new tab). Ugyanakkor ezek a platformok nem üzemeltetnek minőségi ellenőrzést, , és nem trekkelik a cikkszintű mérőszámokat, tehát csak valamilyen formában nyilvánosságra hozzák azt, amit utána átadnak a hagyományos kiadóknak. A SciHub a kiadott munkákat ingyen elérhetővé teszi, ugyanakkor nem legális módon, és csak azután, hogy a kiadók megkapták érte a fizetségüket és az adott munkát szigorú szerzői jogi szabályozásba csomagolják. Ez egy kritikus hiányosság az elérhető tudományos munkák és adatok terén, melyet egy beágyazott törvényességi mechanizmus és ösztönzési modell támaszt alá. Az ilyen rendszer megépítéséhez szükséges eszközök elérhetők a web3-ban.

Megismételhetőség és újbóli előállíthatóság

A megismételhetőség és újbóli előállíthatóság a minőségi tudományos felfedezések alapkövei.

A megismételhető eredmények lényege, hogy egymás után többször elérhető ugyanaz az eredmény adott csapat által, adott módszertant használva.
Az újbóli előállíthatóság lényege, hogy egy másik csapat is azonos eredményre jut ugyanazokat a kísérleti tényezőket használva.

Az új web3 saját eszközei biztosítani tudják, hogy a megismételhetőség és újbóli előállíthatóság a felfedezés alapjaiként szolgálnak. Beleszőhetjük a minőségi tudományt az akadémikus világ technológiai szövetébe. A web3 képes minden egyes elemzési komponens esetében kreálni: a nyers adat, a számítási motor és az alkalmazás eredményei esetében. A konszenzuson alapuló rendszerek szépsége az, hogy amikor egy megbízható hálózat (trusted network) tartalmazza ezeket az összetevőket, akkor a hálózat minden egyes tagja felelős lehet azért, hogy újból előállítsa a számítást és validálja az eredményeket.

Finanszírozás

A jelenlegi elterjedt modell a tudományos tevékenységek finanszírozására az, hogy a tudósok egyénileg vagy csoportban írásos jelentkezést adnak be egy finanszírozással foglalkozó ügynökségnek. A megbízottak egy kis bizottsága pontozza a jelentkezéseket és interjút folytat a jelentkezőkkel, mielőtt finanszírozást biztosítana a jelentkezők egy kis részének. Amellett, hogy ez az eljárás szűk keresztmetszetet hoz létre, hiszen néha évekig is várni kell a jelentkezés és a támogatás elnyerése között, a módszer nagy mértékben sebezhető a részrehajlás, az önérdek és a bizottság politikai beállítottsága miatt.

Az elemzések kimutatták, hogy ezek a bizottságok kvázi alkalmatlanok arra, hogy kiválasszák a jó minőségű jelentkezéseket, mivel ugyanazt a jelentkezést más-más bizottságok teljesen másképpen ítélik meg. Mivel a finanszírozási keretek szűkösek, ezért a tudományos tevékenység az idősebb kutatók kis csoportjára szűkül le, akik konzervatívabb projekteken dolgoznak. Ennek következtében egy szélsőségesen versenyző finanszírozási helyzet alakult ki, mely torz ösztönzésekkel és fullasztó innovációkkal jár.

A web3 képes arra, hogy megbontsa ezt a megtört, torz finanszírozási modellt azáltal, hogy különféle ösztönzési módszereket tud alkalmazni, melyeket a DAO-k és a web3 résztvevők már széles körben alkalmaznak. Retroaktív közjavak finanszírozása(opens in a new tab), kvadratikus finanszírozás(opens in a new tab), DAO-irányítás(opens in a new tab) és tokenizált ösztönző struktúrák(opens in a new tab) – néhány olyan Web3-eszköz, amely forradalmasíthatja a tudomány finanszírozását.

A szellemi tulajdon (IP) birtoklása és fejlesztése

A szellemi tulajdon (IP) nagy probléma a hagyományos tudomány területén: onnantól kezdve, hogy az beragad az egyetemekre vagy nem használják a biotechnológiai tevékenységben, odáig, hogy hírhedten nehéz meghatározni annak értékét. Ugyanakkor a digitális eszközök tulajdonlására (mint amilyenek a tudományos adatok vagy cikkek) a web3 rendkívül jól használja a .

Ugyanazon a módon, ahogy az NFT-k képesek a jövőbeli tranzakciók után is fizetni az eredeti alkotónak, lehetséges transzparens értékteremtő láncokat meghatározni arra, hogy a kutatókat, az irányító szerveket (mint a DAO) vagy akár a kutatási adatokat biztosító személyeket díjazzák.

Az IP-NFT-k(opens in a new tab) arra is használhatók, hogy a kutatási kísérletek decentralizált adattárháza jöjjön létre, és bekerüljön az NFT- és -alapú finanszírozásba (a töredékes forrásoktól a kölcsönalapok és az értékfelmérés felé mozdulva). Az eredetileg is láncon belül létező entitások, mint a DAO-k, például a VitaDAO(opens in a new tab), végezhet kutatást közvetlenül a láncon. A nem átadható, egyénhez kötött (soulbound) tokenek(opens in a new tab) kifejlődése szintén fontos lehet a DeSci számára, hogy a decentralizált tudomány résztvevői az Ethereum-címükhöz kapcsoltan bizonyítani tudják munkásságukat és hitelesítő adataikat.

Adattárolás, adatelérés és architektúra

A tudományos adatok sokkal hozzáférhetőbbek a web3-sémák használatával, a megosztott tárolás révén pedig a kutatások nem tudnak megsemmisülni a különféle kataklizmaesemények esetén.

A kiindulópont egy olyan rendszer, melyet bármelyik decentralizált identitás elér, aki a szükséges igazolható bizonyítványokkal (VC) rendelkezik. Ennek következtében az bizalmas adatokat biztonságos módon tudják a megbízott felek replikálni, ellenállóbbak a duplikációval és a cenzúrával szemben, lehetséges az eredmények újbóli előállítása, ráadásul több résztvevő is kollaborálhat és új adatokat adhat a meglévőkhöz. A bizalmas adatokat kezelő számítástechnikai módszerek, mint a compute-to-data(opens in a new tab), alternatív hozzáférési lehetőséget biztosítanak a nyers adatok replikálására, illetve megbízható kutatási környezetet (TRE) alakítanak ki a legbizalmasabb adatok számára. A megbízható kutatási környezetekre (TRE) az Országos Egészségügyi Szolgálat (NHS)(opens in a new tab) úgy hivatkozik, mint az adatok titkosságát figyelembe vevő és együttműködést támogató, innovatív megoldás, mivel egy olyan ökoszisztémát hoz létre, ahol a kutatók biztonságos módon dolgozhatnak az adatokkal helyben, és közben megoszthatják a programkódjaikat és gyakorlataikat.

A rugalmas web3-adatkezelési megoldások támogatják ezeket a szcenáriókat, és egy valóban nyitott és nyilvános tudomány alapjait biztosítják, ahol a kutatók közjót hoznak létre, és nem kell hozzáférési engedélyeket vagy díjakat fizetniük. A web3 nyilvános adatmegoldásai, mint a IPFS, Arweave és Filecoin a decentralizációra vannak optimalizálva. A dClimate például univerzális hozzáférést biztosít a klíma- és időjárási adatokhoz, beleértve az időjárási állomásokat és a klíma-előrejelző modelleket.

Kapcsolódjon be

Fedezze fel a projekteket és csatlakozzon a DeSci közösségéhez.

Örömmel vesszük, ha bárki új projektet javasol – kérjük, tekintsék meg a listázási szabályzatot!