Ugrás a fő tartalomra

Oldal legutoljára frissítve: 2024. április 24.

Bevezetés az Ethereum irányításába

Ha senki sem birtokolja az Ethereumot, akkor a döntéseket hogyan hozzák meg az Ethereum kapcsán? Az Ethereum irányítása (governance) egy olyan folyamat, mely lehetővé teszi a döntések meghozatalát.

Mi az az irányítás (governance)?

Az irányítás az a rendszer, amely lehetővé teszi a döntéshozást. Egy tipikus szervezeti struktúrában a végrehajtó csapat vagy az igazgatótanács szava az utolsó a döntéshozásban. Vagy talán a részvényesek szavaznak a javaslatokra, hogy változást indítsanak el. A politikai rendszerben a választott hivatalnokok olyan törvényt hoznak, ami a választóik javát szolgálja.

Decentralizált irányítás

Az Ethereum protokollt nem birtokolja vagy kontrollálja senki, ugyanakkor a változásokról dönteni kell, hogy a hálózat hosszú életét és prosperitását a leginkább biztosítsák. A tulajdonlás hiánya miatt a hagyományos szervezeti irányítás nem működő megoldás.

Ethereum-felügyelet

Az Ethereum irányítása (governance) az a folyamat, amely által a protokoll megváltoztatható. Fontos kiemelni, hogy ez nem kapcsolódik ahhoz, hogy az emberek és az alkalmazások hogyan használják a protokollt, mert az Ethereum egy engedélymentes hálózat. A világon bárki bárhonnan részt vehet a láncon zajló tevékenységekben. Nincsenek olyan szabályok, hogy ki csinálhat vagy nem csinálhat alkalmazást vagy indíthat tranzakciókat. Ugyanakkor van egy folyamat, mellyel változásokat lehet kezdeményezni a protokollban, amelyre a decentralizált alkalmazások épülnek. Mivel sok ember függ az Ethereum stabilitásától, ezért a kulcsváltozások koordinációs küszöbe nagyon magas, beleértve a közösségi és technikai folyamatokét is, hogy az Ethereum módosítása biztonságos és a közösség által széles körben támogatott legyen.

A láncon belüli és kívüli irányítás összehasonlítása

A blokklánc-technológiával új irányítási képességek jelentek meg, mint amilyen a láncon belüli irányítás is. A láncon belüli irányítás az, amikor a javasolt protokollváltoztatásokat az érdekeltek megszavazzák, általában egy irányítási token birtokában, a szavazás pedig a láncon zajlik. A láncon belüli irányítás néhány esetében a javasolt változások már bele vannak írva a kódba és automatikusan végrehajtásra kerülnek, ha az érdekeltek jóváhagyják azt, aláírva a tranzakciót.

A másik megközelítés, a láncon kívüli irányítás az, amikor a protokoll változtatásait egy közösségi megvitatás informális folyamata vezérli, amit ha jóváhagynak, akkor teszik bele a kódba.

Az Ethereum-irányítás láncon kívül történik az érdekeltek széles körét bevonva.

Miközben a protokollszintű Ethereum-irányítás láncon kívül zajlik, addig számos alkalmazási területe van a láncon belüli irányításnak, mint például a decentralizált autonóm szervezetek (DAO) működése.

Bővebben a DAO-król

Ki vesz részt ebben?

Az Ethereum-közösségben számos érdekelt fél van, akik szerepet játszanak az irányítási folyamatban. A protokolltól távolabb lévőktől kezdve így néz ki az érdekeltek köre:

  • Ether-használók: olyan emberek, akik egy tetszőleges összegű ETH-t birtokolnak. Bővebben az ETH-ről.
  • Az alkalmazások felhasználói: akik az Ethereum blokkláncán lévő alkalmazásokat használják.
  • Alkalmazások/eszközök fejlesztői: akik alkalmazásokat írnak az Ethereum blokkláncra (pl. DeFi, NFT-k stb.), vagy eszközöket építenek, amelyek az Ethereummal lépnek interakcióba (pl. tárcák, tesztcsomagok stb.). Bővebben a dapp-okról.
  • Csomópont-operátorok: akik csomópontokat működtetnek, amelyek blokkokat és tranzakciókat javasolnak, illetve elutasítják az érvénytelen tranzakciókat vagy blokkokat. Bővebben a csomópontokról.
  • EIP-szerzők: ők javasolnak változásokat az Ethereum-protokollt illetően Ethereum fejlesztési javaslatok (EIP) formájában. Bővebben az EIP-ekről.
  • Validátorok: ők olyan csomópontokat futtatnak, melyek új blokkokat tudnak adni az Ethereum-blokklánchoz.
  • Protokollfejlesztők (azaz „Magfejlesztők”): ők kezelik a különféle Ethereum implementációkat (pl. go-ethereum, Nethermind, Besu, Erigon a végrehajtási rétegen; Prysm, Lighthouse, Nimbus, Teku, Lodestar a konszenzusrétegen). Bővebben az Ethereum-kliensekről.

Megjegyzés: bárki lehet több csoport tagja is (pl. a protokollfejlesztő lehet EIP-bajnok is, futtathat Beaconlánc-validátort és használhat DeFi-alkalmazásokat). A koncepcionális egyértelműség miatt könnyebb, ha megkülönböztetjük őket.

Mi az az Ethereum fejlesztési javaslat (EIP)?

Az egyik fontos Ethereum-irányítási eszköz az Ethereum fejlesztési javaslatok (EIP) kezelése. Az EIP olyan szabvány, amely egy lehetséges új funkciót vagy folyamatot specifikál az Ethereum számára. Az Ethereum-közösség bármelyik tagja létrehozhat EIP-t. Ha Önt érdekli az EIP írása, értékelése vagy irányítása, akkor:

Bővebben az EIP-kről

A hivatalos folyamat

Az Ethereum-protokollt érintő változásokat a következő módon lehet kezdeményezni:

  1. Javasoljon egy alapvető (core) EIP-et: ahogy az EIP-1(opens in a new tab) részletezi, az első lépés egy Ethereum változtatáshoz az, hogy egy alapvető EIP-ben kidolgozzák azt. Ez lesz a hivatalos specifikációja egy EIP-nek, amit a protokollfejlesztők implementálnak, ha elfogadásra kerül.

  2. Mutassa be az EIP-et a protokollfejlesztőknek: amint egy alapvető EIP-vel rendelkezik, amelyhez közösségi adatokat is gyűjtött, mutassa be azt a fejlesztőknek. Ehhez javasolja, hogy vitassák azt meg egy AllCoreDevs konferenciabeszélgetésen(opens in a new tab). Valószínűleg valamilyen beszélgetés már történt róla az Ethereum Magician fórumon(opens in a new tab) vagy az Ethereum R&D Discord csatornán(opens in a new tab).

E fázis lehetséges kimenetelei:

  • Az EIP megfontolásra kerül egy következő hálózati fejlesztésnél
  • Technikai változásokat kérhetnek
  • Elutasításra kerülhet, ha nem prioritás vagy a fejlődés nem elég nagy a fejlesztési erőfeszítéshez képest

  1. A javaslat iteratív további fejlesztése a végső verzió felé: a releváns érdekeltektől jövő visszajelzések alapján valószínűleg változásokat kell eszközölni a kezdeti javaslaton, hogy biztonságosabb legyen vagy a felhasználók igényeit jobban kielégítse. Amint ezek a változások megvalósultak, újra be kell mutatni azt a protokollfejlesztőknek. Ekkor vagy tovább lehet lépni, vagy új kérdések merülnek fel, így tovább kell dolgozni a javaslaton.

  2. Az EIP bekerül a hálózati frissítésbe: feltéve, hogy a javaslat addigra átesik a jóváhagyáson, tesztelésen és bevezetésen, bele fog kerülni a következő rendszerfrissítésbe. Mivel ezeknek elég komoly a koordinációs költsége (mindenkinek egyszerre kell frissíteni), ezért az EIP-k csomagba kerülnek.

  3. A hálózati frissítés aktiválása: az aktiválás után az EIP élesedik az Ethereum hálózaton. Megjegyzés: a hálózati frissítéseket általában a teszthálózaton aktiválják, mielőtt az Ethereum-főhálózatra kerülnének.

Ez az egyszerűsített folyamat betekintést ad a protokollváltoztatások főbb állomásaiba. Most nézzük meg az informális tényezőket, melyek mindezt befolyásolják.

Az informális folyamat

A korábbi munkák megértése

Az EIP-bajnokoknak ismerni kell a korábbi munkákat és javaslatokat, mielőtt egy újat készítenek, hogy azt komolyan megfontolják egy Ethereum-fejlesztéseként. Így az EIP javaslat újdonságot hozhat, nem pedig egy korábban már elutasított dolgot. Három fő helyen kell átnézni az anyagokat: EIP-könyvtár(opens in a new tab), Ethereum Magicians(opens in a new tab) és ethresear.ch(opens in a new tab).

Munkacsoportok

Az EIP kezdeti javaslata változtatások nélkül nem valószínű, hogy végigmegy a bevezetésig. Általában az EIP-bajnokok a protokollfejlesztők egy kis csoportjával dolgoznak együtt, hogy specifikálják, létrehozzák, teszteljék és véglegesítsék a javaslatot. Korábban ezek a munkacsoportok számos hónapot (néha éveket) dolgoztak a javaslatokon. Az EIP-bajnokok emellett be kell vonják a releváns alkalmazás- vagy eszközfejlesztőket, hogy a felhasználóktól is tudjanak visszajelzést kapni, illetve csökkentsék a megvalósítás kockázatát.

Közösségi konszenzus

Miközben néhány EIP egyértelmű technikai fejlesztés, addig mások komplexek és olyan kompromisszumokat kívánnak meg, melyek a különféle érdekeltek másképpen érintik. Tehát néhány javaslat több vitát vált ki.

Nincs egyértelmű kézikönyv, hogy a vitás javaslatokat hogyan kezeljék. Az Ethereum decentralizált dizájnjának eredménye, hogy egyetlen érdekcsoport sem nyomhat el egy másikat: a protokollfejlesztők dönthetnek úgy, hogy nem fejlesztenek le egy kódváltoztatást; a csomópont-operátorok nem használják a legújabb Ethereum-klienst; az alkalmazásokat készítő csoportok és felhasználók pedig nem használják a hálózatot. Mivel a protokollfejlesztők nem tudják kényszeríteni az embereket a hálózati frissítések használatára, ezért általában elkerülik azokat a javaslatokat, ahol a vitatottság nagyobb, mint a nyilvánvaló előnyök.

Az EIP-bajnokoknak minden releváns érdekelttől visszajelzést kell kérniük. Ha egy vitatottabb EIP-ről van szó, akkor meg kell próbálni az ellenvetéseket sorban átbeszélni, hogy konszenzus tudjon kialakulni. Az Ethereum-közösség méretét és diverzitását tekintve nincs egy mértéke a közösség konszenzusának, ezért a fejlesztési javaslatot a körülményekhez igazítva kell kezelni.

Az Ethereum-hálózat biztonságán túl rendkívül fontos az, hogy miként vélekednek a protokollfejlesztők, az alkalmazás-/eszközfejlesztők és az alkalmazások felhasználói, mert az ő közreműködésük és munkájuk teszi vonzóvá ezt az ökoszisztémát. Emellett az EIP-ket az összes kliensen végig kell vezetni, amit különböző csapatok végeznek. Tehát meg kell győzni a protokollfejlesztők számos csapatát, hogy az adott változás értékes, segíti a felhasználókat vagy biztonsági problémát old meg.

A nézeteltérések kezelése

Mivel ennyiféle érdekelt van különböző motivációkkal és hitekkel, ezért a nézeteltérés nem ritka.

Általában a nézeteltéréseket hosszú egyeztetéseken kezelik nyilvános fórumokon, hogy a probléma gyökerét megtalálják és azt mindenki meg tudja fontolni. Általában az egyik fél engedményt tesz vagy egy örömteli középutat találnak. Ha az egyik csoport egy adott változást áterőltet a rendszeren, akkor a lánc kettéválhat. Amikor az érdekeltek egy része kifogásol egy változást, így a protokollnak egy eltérő, nem kompatibilis verziói működnek, melyekből két blokklánc emelkedik ki.

A DAO elágazás

Az elágazások akkor jönnek létre, amikor komoly technikai változások történnek a hálózaton és megváltoztatják a protokoll szabályait. Az Ethereum-klienseknek frissíteni kell a szoftverjét, hogy az új elágazási szabályokat életbe léptessék.

A DAO-elágazás volt a válasz egy 2016-os DAO-támadásra(opens in a new tab), amikor egy sebezhető szerződésből 3,6 millió ETH-t ürítettek le a támadás során. Az elágazás a pénzeszközöket a hibás szerződésből egy újba tette át, hogy a támadás során károsultak kaphassanak belőle.

Ennek az akciónak a kezelését megszavazták az Ethereum közösségen belül. Bármely ETH tulajdonos szavazhatott egy tranzakción keresztül egy szavazási platformon(opens in a new tab). Az elágazás mellett több mint a szavazók 85%-a voksolt.

Fontos megjegyezni, hogy miközben a protokoll tényleg elágazott, hogy visszafordítsa a támadást, a szavazás súlya megkérdőjelezhető:

  • A szavazók száma rendkívül alacsony volt
  • A legtöbben nem tudták, hogy szavazás történt
  • A szavazást csak ETH-val rendelkezők végezték, a rendszer többi résztvevője nem vett részt

A közösség ezen része elutasította az elágazást, főleg, mert az incidenst nem a protokollnak tulajdonították. Ők ezután létrehozták az Ethereum Classicot(opens in a new tab).

Ma az Ethereum közössége a beavatkozásmentesség szabályát követi a hibás szerződések vagy elveszett pénzek esetén, hogy megtartsák a rendszer hihető semlegességét.

Bővebben a DAO-támadásról:

Az elágazás hasznossága

Az Ethereum/Ethereum Classic elágazás egy kiváló példája az egészséges elágazásnak. A két csoport elég nagy mértékben nem értett egyet egymással az alapvető értékek tekintetében, hogy megérte a kockázatot, hogy a saját útjukat kövessék.

Az elágazás lehetősége a jelentős politikai, filozófiai vagy gazdasági különbségek esetén az Ethereum-irányítás sikerének fontos része. Az elágazás lehetősége nélkül az alternatívák folyamatosan ütköztek, részvételre kényszerítve a vonakodókat, akik később végül létrehozták az Ethereum Classicot, és egy teljesen más vízióval rendelkeztek arról, hogy az Ethereum sikere miben áll.

Beacon-lánc irányítása

Az Ethereum-irányítási folyamat gyakran a gyorsaság és a hatékonyság rovására a nyitottságot és a bevonódást hangsúlyozza. A Beacon-lánc fejlesztésének meggyorsítása érdekében ezt a proof-of-work Ethereum-hálózattól külön hozták létre, és a maga irányítási gyakorlatát követte.

Miközben a specifikáció és a fejlesztés teljesen nyitott volt, a hivatalos fejlesztési folyamat nem követte a fenti lépéseket. Így a kutatók és a fejlesztők gyorsabban meg tudtak egyezni a specifikus változtatásokon.

Amikor a Beacon-lánc egyesült az Ethereum végrehajtási réteggel 2022. szeptember 15-én, a Merge teljesült a Paris hálózati frissítés részeként. Az EIP-3675(opens in a new tab) javaslat státusza véglegesre változott befejezve az átállást a proof-of-stake mechanizmusra.

A beolvadásról bővebben

Hogyan lehet részt venni?

További olvasnivaló

Az Ethereumban az irányítás nincs szigorúan definiálva. A közösség különféle tagjainak eltérő perspektívái vannak ezzel kapcsolatban. Néhány ezek közül:

Hasznosnak találta a cikket?