Az Ethereum jelenleg is a globális koordináció erőteljes platformja, de még mindig szükség van további fejlesztésekre. Az ambiciózus fejlesztéseknek köszönhetően a jelenlegi forma helyett egy teljesen skálázható és maximálisan rugalmas Ethereum-platform fog kibontakozni. Ezeket a fejlesztéseket az Ethereum ütemterve ismerteti.
A korábbi Ethereum-fejlesztéseket Az Ethereum története oldalon láthatja
Milyen változások várhatók az Ethereumon?
Az Ethereum ütemterve a jövőbeli, protokollt érintő, specifikus fejlesztéseket vázolja fel. Összességében ez az ütemterv a következő előnyöket hozza el az Ethereum felhasználói számára:
Olcsóbb tranzakciók
Rollups are too expensive and rely on centralized components, causing users to place too much trust in their operators. The roadmap includes fixes for both of these problems.
More on reducing fees
Még nagyobb biztonság
Ethereum is already very secure but it can be made even stronger, ready to withstand all kinds of attack far into the future.
More on security
Jobb felhasználói élmény
More support for smart contract wallets and light-weight nodes will make using Ethereum simpler and safer.
More on user experience
Időtálló fejlesztések
Ethereum researchers and developers are solving tomorrow's problems today, readying the network for future generations.
More on future proofingMiért van szüksége az Ethereumnak egy ütemtervre?
Az Ethereumot folyamatosan fejlesztik, hogy javítsák a skálázhatóságot, a biztonságot vagy a fenntarthatóságot. Az Ethereum egyik fő erőssége az, hogy képes a kutatás és fejlesztés során felmerült új ötleteket bevezetni. Ez az alkalmazkodóképesség adja az Ethereum rugalmasságát, hogy kezelni tudja a felmerülő kihívásokat és lépést tudjon tartani a legfejlettebb technológiai áttörésekkel.
Hogyan határozzák meg az ütemtervet
Az ütemterv a kutatók és fejlesztők több évnyi munkájának eredménye, mivel a protokoll maga nagyon technikai, de emellett bárki, aki elég elkötelezett, részt vehet benne. Az ötletek általában beszélgetés formájában kezdődnek a fórumokon, mint amilyen az ethresear.ch (https://ethresear.ch/(opens in a new tab)), az Ethereum Magicians (https://ethereum-magicians.org/(opens in a new tab)) vagy az Eth R&D discord szerver. Ezek lehetnek válaszok az újonnan feltár gyenge pontokra, az alkalmazási rétegen működő szervezetek javaslatai (mint a dappok és tőzsdék), vagy a felhasználók ismert problémái (mint a költségek vagy a tranzakciósebességek). Miután ezeket az ötleteket kellőképpen körüljárták, javaslatot készíthetnek belőlük: Ethereum-fejlesztési javaslatok (EIP)(opens in a new tab). Ez az egész folyamat nyilvános, így a közösség bármelyik tagja mérlegelheti a javaslatokat.
Mi volt az ETH2?
Az „Eth2” kifejezéssel az Ethereum jövőjére hivatkoztak, mielőtt még áttért volna a proof-of-stake mechanizmusra, de elhagyták ezt a kifejezést, hogy sokkal pontosabb terminológiát használjanak helyette. Eredetileg az átállás előtti és utáni állapot megkülönböztetésére használták, vagy néha a különböző Ethereum-kliensekre (a végrehajtási kliensek néha ETH1-kliensként, a konszenzuskliensek pedig ETH2-kliensként jelentek meg).
Fog változni az Ethereum ütemterve?
Igen, szinte biztosan. Az ütemterv az Ethereum jelenlegi fejlesztési tervezete, amely rövid- és hosszútávú újításokat is magában foglal. Az ütemterv várhatóan változni fog, amikor új információk és technológiák válnak elérhetővé.
Az ütemterv olyan, mint a fejlesztési szándékok készlete, vagyis a kutatók és a fejlesztők által feltételezett legoptimálisabb út az Ethereum számára.
Mikor vezetik be az ütemterv összes fejlesztését?
Az Ethereum több fejlesztést is eszközöl a közeljövőben (pl. a letétek kivonási lehetőségét is); más tervek kisebb prioritással bírnak, és valószínűleg nem kerülnek bevezetésre a következő 5-10 évben (pl. a kvantumszámítógépnek való ellenállás). A fejlesztésekhez nehéz lenne pontos időpontot hozzárendelni, mivel az ütemterv számos elemének kifejlesztése párhuzamosan folyik és különböző sebességgel valósulnak meg. Egy adott fejlesztés prioritása külső tényezők miatt (pl. a kvantumszámítógépek teljesítményének és elérhetőségének hirtelen fejlődése fontosabbá teszi az ezeknek ellenálló kriptográfiát) is változhat.
Az Ethereum fejlesztésre úgy is tekinthetünk, mint a biológiai fejlődésre. Az a hálózat sokkal sikeresebb lehet, amelyik alkalmazkodik az új kihívásokhoz és fenntartja fittségét, mint az, amely ellenáll a változásnak, ugyanakkor a jó teljesítmény, skálázhatóság és biztonság elérése után egyre kevesebb protokollváltoztatásra lesz szükség.
Van-e bármi teendője a felhasználóknak a fejlesztések bevezetésekor?
A fejlesztések általában nem érintik a felhasználókat, kivéve, hogy jobb felhasználói élményt, biztonságosabb protokollt és több opciót biztosítanak az Ethereummal való kapcsolódásra. A rendszeres felhasználóknak nem kell aktívan részt venniük a frissítésben, és semmit sem kell tenniük eszközeik biztonsága érdekében. A csomópont operátoroknak frissíteniük kell ügyfeleiket, hogy felkészüljenek a frissítésre. Néhány fejlesztés az alkalmazásfejlesztők számára is változást jelent. Például az olyan fejlesztések esetében, amelyek a korábbi adatok elérhetőségét érintik, az alkalmazásfejlesztőknek máshonnan kell beszerezniük az előzményadatokat.
Mi a helyzet a Verge, Splurge stb. fejlesztésekkel?
Vitalik Buterin az Ethereum ütemtervének egy olyan vízióját javasolta(opens in a new tab), amelyen a fejlesztések kategóriákba vannak sorolva az alapján, hogy miként hatnak az Ethereum architektúrájára. Ennek részei:
- Az összevonás: a munkaigazolásról a tét igazolására való átállással kapcsolatos frissítések
- The Surge: a méretezhetőséghez kapcsolódó frissítések összegzésekkel és adatfelosztással
- A csapás: a MEV cenzúraellenállásával, decentralizációjával és protokollkockázataival kapcsolatos frissítések
- The Verge: a blokkok egyszerűbb ellenőrzéséhez kapcsolódó frissítések
- A tisztítás: a csomópontok futtatásának számítási költségeinek csökkentésével és a protokoll egyszerűsítésével kapcsolatos frissítések
- The Splurge: egyéb frissítések, amelyek nem illeszkednek jól az előző kategóriákba.
Ezen terminológia helyett inkább egyszerűbb és felhasználóközpontú modellt használunk. Ennek ellenére a vízió ugyanaz, amit Vitalik javasolt, csak egyszerűbb szavakkal hivatkozunk rá.
Mi a helyzet a shardinggal?
A sharding lényege, hogy az Ethereum blokkláncot felosztanák, hogy a validátorok csoportjai csak a teljes adat egy töredékéért lennének felelősek. Ez volt az eredeti elképzelés az Ethereum skálázhatóságára vonatkozóan. Azonban a második blokkláncréteg (L2) összevont tranzakciói sokkal gyorsabban fejlődtek, és már így is komoly skálázást tettek lehetővé, amely tovább fokozódik a Proto-Danksharding bevezetésével. Tehát a shard-láncokra nincs többé szükség, ez a fejlesztés már nem része az ütemtervnek.
Specifikus technikai fejlesztéseket keres?
- Danksharding – A Danksharding lehetővé teszi, hogy az L2 összevont tranzakciói sokkal olcsóbbak legyenek, mivel adatblobokat illeszt az Ethereum-blokkokhoz.
- Letétek kivonása – A Shanghai/Capella-frissítésnél jelent meg az Ethereumon a letétek kivonásának lehetősége, így bárki felszabadíthatja a letétbe helyezett ETH-egyenlegét.
- Egy sloton belüli véglegesítés – Ahelyett, hogy egy blokk javaslásához tizenöt perc kellene, azt ugyanabban a slotban lehessen javasolni és véglegesíteni. Ez kényelmesebb megoldást jelentene az alkalmazások számára, és nehezebb lenne megtámadni.
- Javaslattevő-építő szétválasztás (PBS) – A blokk építésének és előterjesztésének feladata több validátor között oszlik meg, így az Ethereum konszenzus tisztább, cenzúramentesebb és hatékonyabb lesz.
- Titkos vezetőválasztás – Okos kriptográfia biztosítaná, hogy az aktuális blokkelőterjesztő személye nem kerül nyilvánosságra, így védve lesznek bizonyos támadásoktól.
- Számlaabsztrakció – A számlaabsztrakció a fejlesztések azon csoportja, amely az Ethereum részeként, nem pedig egy összetett közvetítő használatával támogatja az okosszerződéses tárcákat.
- Verkle-fák – A Verkle-fák olyan adatstruktúrák, amelyek lehetővé teszik a státusztalan kliensek használatát az Ethereumon. Ezek a kliensek csak kis tárhelyet igényelnek, de képesek az új blokkok validálására.
- Státusztalanság – A státusztalan kliensek képesek validálni az új blokkokat anélkül, hogy nagy adatmennyiségeket kellene tárolniuk. Ezzel a csomópontok a mai költség töredékéért működtethetők, az általuk nyújtott előnyök elvesztése nélkül.